egy kalandos nap lezárása

este elmentem haverozni, itt volt egy régen látott testvér, bang-eztünk, de nem dumáltunk szinte semmit, mintha tennap is találkoztunk volna, pedig nem. ez részben jó érzés volt, viszont kurvára semmi aktuális infóm nincs róla.
nade! odaértem, oculusdei az arcomba tolt egy half-life 2-t, én meg keserűen mondtam neki: nyald meg bazmeg, nem érdekel a szarod, utállak!
erre ő vigyorogva: tiéd te hülye!
én: persze, tod kit szopassá!
ő: tiééééd! vedd má el!
én: najóvanbazmeghaggyábékén...
arra gondoltam, hogy milyen kis genyó, hogy megveszi és bír cs-ezni otthonról, és még ily módon szivat is vele.
és nem basszameg, nekem is megvette! beszarok-behugyozok... :DDD látni kellett volna az arcokat. :D még lm testvér is megingott és elgondolkodott rajta, hogy előfizet vmi netelérésre. :D
megborultunk. :D
mosmeg kész a telepítés, úhogy futok lőni, mindenkinek jó éjet, émmeg úccse tok alunni a fegyverropogástól. :D

finom kis nyaracska

affaszomat... én csak egy kicsivel akartam melegebbet, nem ezt! ehh... minden nyáron ezt csinálom, elnézést.

na, újabb megjelenés!

vááá! 3. hete nem zenélünk! megőrülök.

voltam ma olyan helyen! nem nevezem meg a céget, legyen elég annyi, hogy élelmiszeripari termékek előállításával foglalkoznak. hát az épületbe lépve kábé 25-30 évet mentünk visszafelé az időben, békebeli filmek képeit idéző folyosókon haladtunk végig. mocsok, madárszar, döglött bogár és egyéb azonosíthatatlan dolgok a padlón, bűz, reggelre 380 ft-ra csökkenő órabér, trágya műszakbeosztás, átverés, tsz-hangulat, menekülés haza.
hát így keresek én melót...

délután kimentem az anyámmal az sztk-ba vártunk kurvasokat a dokira, közben rengeteg szerencsétlen, összetört embert láttam, agyműtéten átesett lányt (max 30), akit a szülei támogattak, 16 körüli kiccsajszi, akinek nem volt bal keze (de heges volt, szal nem veleszületett), elesett öregaszonyt, autóbalesetest, aki lefejelte a kormányt, és csurom vér volt az egész ember, és még sorolhatnám... én nem éreztem semmit és inkább a kettővel mellettem ülő miniszoknyás béjbit bámultam.
ezt az esetet ki kell még értékelnem magamban. kellett volna éreznem vmit? szánalmat, sajnálatot, együttérzést? vagy rá kellett volna vigyorognom vmelyikükre bátorítóan? nem tudom. vagy ennyire nem érdekel már engem sem mi van másokkal?
lehet, hogy ökörség volt mindezt leírni...
egyébként láttam színészképű beteghordót és mentőst, láttam a velem szemben ülő két ember undorító párzási rituáléját (szerencsére legalább külön neműek voltak), meg láttam alulöltözött nőciket még.

az anyámnak a 2.-3. és a 3.-4. csigolya közt nem létezik többé az a kocsonyás anyag, ami a rugalmasságot biztosítja, és azt hogy ne kopjanak egymáson a csontok. fasza.

comment

egy büfé vebdizájner mondja má meg mér kúródik agyon a formázás, ha vki kommentel? merhogy azok a lóbaszó betűk nem a koncepció részei. :D

come and get some o' this

tennap megint megdícsért a mesterem, vigyorogtam tőle, mint egy hülye. való igaz, 2 óra kellett mindössze a váltottkezes tizenhatodok pergővariációinak (akit érdekel annak szívesen elmagyarázom mi az :D ) 46 gyakorlatához. remek.
jó ideje megint azzal a busszal járok fel, ami a 7-esen megy, vagyis velence, tárnok, diósd, érd, ilyes. siófokról érkezik fehérvárra, majdnem mindig üres, de a sok birka egymást lökdösi felszállás közben. :DD szánalmasak. azt viszont rühellem, amikor vki a külső ülésre (vagy belső, eléggé nézőpont kérdése, de arra gondolok, ami nem az ablak mellett van) ül le, és baszik beljebb menni, pedig látja, hogy tele a busz, néhány faszkalap meg középen áll, mer vagy birka szólni, hogy leülne, vagy felbassza magát, mint én, és nem hajlandó szóba állni az ilyen köcsögökkel.
szokott utazni ezzel a busszal egy keselyűtekintetű kövér öregasszony, aki tegnap erős sajtszagot árasztott. de nem ez a lényeg, ez a nőci láthatóan utál osztozni az üléspáron embertársaival, és ragadozószemekkel vadássza a zsíros helyeket felszállás után. namost tennap kénytelen volt leülni egy másik nő mellé, de a következő megállónál, asszem velence közepin, leszállt csomó ember, felszabadult néhány üléspár, és miközben az emberek sorjáztak le a buszról már látni lehetett, hogy csak a rajtpisztolyra vár. nem számít ám, hogy néhány az előbb említett faszkalapok közül még áll, neeeem, neki nem jó az a hely, ami jutott, olyan kell, ahol egyedül ülhet. na mondom, bazdmeg nyanya, nem fogod elorozni előlem azt a kibaszott ülést, kivártam az utolsó pillanatig, és simán beosontam előtte oda, amit kinéze magának. végül a sikerélményemet beárnyékolta, hogy előttem is felszabadult két ülés, és beült oda, mellém meg bevágódott egy idősebb úr, festékfoltos kézzel, de észrevehetően kényszermegoldást választott ezzel. nem szeretnek mellém ülni az idősebb emberek, mer huligánnak nézek ki, és ez az ő értékrendjüktől eléggé távol áll.
na a lényeg: zenét hallgattam, egy apró, henger alakú mp3 lejátszó segítégével, már akkor amikor leült mellém. mintha megköszönte volna a helyet, de mogorván elfordultam, melegem volt, mint a picsa, a sajtszagú öregasszony előttem ült, semmi kedvem nem volt szólni hozzá egy szót is. később csörgött a telefonom, beszéltem az anyámmal, majd miután letettem, az ember megkérdezte, hogy az a henger az egy mp3 lejátszó-e? a lényeg, hogy kifaggatott róla, megkérdezte mekkora, hogy lehet feltölteni, meg ilyes. asszem megleptem vele, hogy a zord külső mögött jólnevelt fiatalember lakozik, rám meg biztos nyugtató hatással volt az anyám hangja. :D
hazafelé még melegebb volt a buszon, nem ment a légkondi plusz szar, elhasznált levegővel volt tele. viszont ült mellettem (pontosabban beültem mellé) egy 30-35 közötti minikosztümöt viselő nőci. leszállás előtt kedves hangon, mosolyogva megkért, hogy engedjem ki, de mondtam neki, hogy én is leszállok. hogy mi ebben a pár sorban a csattanó? beszéltem élő nővel bazeg!!! :DDD

az anyám tennap este volt mr vizsgálaton, és nem tűnik túl biztatónak az eredmény. shitfuck.

ááá, a mesterem vett új dobot, egy pearl export exr-t, prism blue színben. sztem nagyon szép.

húú, éjjel felfedeztem a photoshop újabb lehetőégeit, egyre jobban belemélyedek, nagyon frankó. köszönet whoisnot testvérnek a segítségért. szólíthatlak mesternek, mester? :D fúú, de ocsmány seggnyaló vagyok...

múlt héten egy fiatal, széles vigyorú nőci használt, kidobásra ítélt ruhákat gyűjtött a házban, én meg kapásból rávágtam, hogy nincs, de aztán rájöttem, hogy az anyám eltett néhányat az egyik szekrénybe, szét is túrtam őket, ne persze nem szaladtam a nő után velük. ellenben megtaláltam egy régi kedvenc pólómat, amiről kiderült később, hogy törlőrongynak készült. na nem, mondtam én a sarkamra állva, ugyanis ez egy house of pain póló! kopott, kifakult, akárcsak a cypress hill pólóm, na de mégis. itthon remek. kicsit ugyan kezelésbe kellett vennem, mer vagy 10-12 éve vettem, és hát soha nem voltam aprócska, de akkor azért még nem voltam ekkora dög, mint most, és muszáj volt némi nyers erőt bevetve alakítani a hosszán és a szélességén. yo!

délelőtt rendet raktam az asztalom körül, mer már kezdett zavarni. plusz felköltöztettem a gépet az asztal tetejére, mer a padlón nagyon porosodott. asztakurva, mennyi rohadék pormacska lapult a sarokban!

végezetül:

boom sha lock lock boom
all right now
boom sha lock lock boom
a little louder
boom sha lock lock boom
everybody
boom sha lock lock boom
all right now

ehhe. peace.

önreklám meg ilyes

ehh. több, mint két hete szartam írni bármit is, pedig történt egy s más, amik örömet okoztak, és amikre már csak homályosan emlékszem. :D
a teljesség igénye nélkül: alkottunk saját nótákat, megdícsért a mesterem, léptem még egyet a dobolásban, többet találkozom/beszélek a volt párommal, fordítok, sokat olvasok, bicajozom. na kábé...
ahh! olvasásról jut eszembe! bejelentem a nagyközönség előtt is, hogy azt a beteglelkű, george r. r. martin nevű írót, aki elkövette a tűz és jég dala sorozatot, egyre jobban gyűlölöm, ahogy közeledek a kardok viharának végéhez.

épp cathedral-t hallgatok, ami olyan muzsika, hogy egyrészt az énekest nem kellett volna mikrofonközelbe engedni, másrészt néhány helyen kibaszott szar, de sokszor meg olyan súlykó riffeket tolnak, hogy lemegy a fejem... félnehéz mázsálás ugye.

bejelentem azt is, hogy ismét kint van a világhálón a régi fordításom (tudom szánalmas, hogy még mindig ebből élek...), ezúttal 3.5-ösítve, pdf formátumban, kijavítva. ehun a link, mer tom, hogy meg akarjátok nézni.

jah! majdnem kimaradt, hogy múlt héten meg halódtam ám! beettem egy zsák lógyócceret. mármint nem azér halódtam, azt már azért szedtem, hogy ne halódjak. szal volt egy ocsmány mandulagyulladásom, ami még az én szép nagy, és életerős testemet is leverte a lábáról, bizony. de nem kell aggódni, meg jobbulást!-lapot küldeni, már meggyógyultam.

asszem az elkövetkezendő 3 hétben szét fogok feszülni, mer nem zenélünk. már ez a hét is úgy ment el. ellenben jó soka gyakorolok, ami remek. tanulgatok duplázni is, az egy frankó dolog, csak rohadtul fárasztó.

lúzer koma vett egy randall erősítőt. asztakurva hogy szól! nem hallottam a pergőmet, mai pedig baszott hangos. büntetős cucc. '77-es. jó vétel volt.

hámmost akkor ennyi...

holnap örszdón és basztam elolvasni a könyvből a karakteremre vonatkozó részt. megvan az éjszakai programom.

csütörtököt mondok

ma fordítottam meg olvastam.
egyre többet van könyv a kezemben megint, és ez faszányos. köszi testvérek! megmentettetek!

meglátogatott ma sax, ő volt az, aki segített nekem eleinte a dobolásban, és rávezetett egy-két dologra. kicsit furcsa volt, hogy ma délután én magyaráztam neki elméleti dolgokat.

este kimentünk próbálni, és összeraktuk az egyik saját nótánkat végre, van már eleje és vége is, bár amint hazajöttem, egyből eszembe jutott vmi, amit máshogy kellene csinálni.
nekimentünk az egyik nem saját számnak is, de mocsokszar volt. állandóan elbasztam, aztán dühömben eldobtam a verőket. :D végül azért rájöttem mit rontok el, és utoljára már disznón szólt. van benne egy rövid kis pergetés, amit nem váltott kézzel ütöttem vmiért, emiatt jobb kézre lett vége, és a jobb kezem nem ért oda a pergőről a beütő tányérra, és így csúszott az egész egy hanggal. nagy balfaszság, rutintalanság, de javítottam.

húú, az anyám jól kitolt velem! elhatároztam, hogy ma már nem falok semmit, erre nem a kedvencemet főzte?

dark ages meg egyebek

hát sokat nem jáccottunk, de legalább dumáltunk. 1 órát nyomtuk kábé, de vhogy nem sikerült elcsípnem a pap szerepét, hiába néztem meg újra a rózsa nevét.

majdnem úgy volt, hogy oculusdei (nála jáccottunk ma), aki énekelni fog nálunk, nem jön próbára, hanem helyette elmegy csézni, én meg megfeszültem kissé, mer egy hete beszéltük meg a mókát, de végül azér megoldódott. jön.

még mindig rpg-téma: felvettem a kapcsolatot újra az egyik illetékes elvtárssal, még pedig a rejtett uradalom urával, és kipakolják majd az általam fordított modulsorozat 2. részét is, ahogy tették az elsővel, sőt, dúalon a közösség nevében felajánlotta a segítségüket is. big riszpekt nekik!

ma este csúnyán beszóltam fateromnak, de nem érdemelte. én viszont télleg egy büdös nagy bunkó vagyok sokszor.
ide azzal a traktoros pólóval.

the onedin line

ez a nemmindegy!

3. sor 3. kép.

le nome de la rose

délután/este középkor: vámpírt fogunk játszani, ahol is egy (khm...) papot alakítok, ezért aztán megnéztem ma délelőtt a rózsa nevét. jó kis film. vajon honnan szedtek össze ennyi ocsmányképű embert hozzá?

macskákról röviden

- mikor mondja a macska azt, hogy VUFF?
- ha leöntöd benzinnel és meggyújtod.

ehhe.

ti ott a susnyásban kuncogó rohadédok!

baszott, kurva vírusok!
meg az összse mocskos fasszopó, dagadt, szódásszifonszemüveges, zsíroshajú, ragyáspofájú, aprópöcsű geciszatyor, amelyiknek nincs jobb dolga, mint ilyen szarokat írkálni, hogy hűlne rátok a bőr.
az biztos, hogy titeket még anyátok se szeret.
buzik.

távozz tőlem!

a csoki maga a sátán. nesze neked fogyi...

budapest

hazaérkezvén egy vírus várt a gépemen, ugyanis félöttől kilencig tűzfal nélkül ment. komolyan elgondolkoztam újra azon, hogy rácsot építek az asztalom köré, és félvad kutyákat teszek be mögé, mikor elmegyek itthonról.

a mesteremnél elég jól szerepeltem ma, megmutattam neki, hogy már megy bal kézzel is a double-stroke, meg felütéses pergővariációkat erőltettünk. jó volt.
múlt héten vittem neki stoner-t, csak annyit mondott rá: szigorúak! :D

a mai időjárásjelentés: vetkőznek a nők!!! :P

double-stroke roll avagy papa-mama

óriááááásiiii!!!! gumilapoztam az előbb, és sikerült végre tisztességes sebességgel és főleg egyenletesen papa-mamát megszólaltatnom! óóóóóóóó, iiiiigen!!!! :DDDDDDD

ja, és ne egyetek ám kaktuszt, me hülyék lesztek tőle! :D

0503

pontosan egy évvel ezelőtt 27 voltam. :DDD

a peyote kaktuszról

íme egy rövid ismertető a peyote kaktuszról, hamarosan megtudjátok mér került ide. ;)

A peyote (Lophophora williamsii) egy 2-5 cm átméroju lapos, kerek kaktusz. Természetes élohelyei Mexikóban és az USA délnyugati területein találhatóak. Pszichedeklikus hatású növény. Fo hatóanyaga a meszkalin, amihez a feketepiacon világszerte hozzá lehet jutni.

A San Pedro (Trichocereus pachanoi) egy 7-8 cm átmérojü, hosszú kaktusz. Szintén a meszkalin a fo hatóanyaga. Közeli rokona a Trichocereus peruvianus nevu kaktusz.

Számos további hallucinogén hatású kaktusz honos Amerikában, melyek egy részének fo hatóanyaga szintén a meszkalin.

A kaktuszok hatásukat szárított formában is megorzik.

Fogyasztás
A tiszta meszkalint szájon át fogyasztják. A meszkalin tartalmú kaktuszokat frissen vagy szárítva megeszik, vagy fozetet készítenek belolük.

A San Pedro szokásos dózisa 10-30 cm hosszú kaktusz-darab, a peyotból általában 6-10 darabot fogyasztanak el a kívánt hatás eléréséhez.

A meszkalin minimális érzékelheto dózisa kb. 150 mg. A maximális biztonságos dózis kb. 1000 mg.

Fontos! Hatása alatt ne vezess autót!

Érzelmileg vagy pszichésen zavaros idoszakokban nagyon alaposan gondold meg, hogy használj-e meszkalint, vagy más pszichedelikus szert, mert még komolyabb problémákat hozhatnak elo.

Azoknak, akiknek a családjában skizofrénia vagy korai megjelenésu mentális zavarok fordultak elo, különösen ajánlott az óvatosság a pszichedelikus szerekkel, mert felszínre hozhatják a lappangó pszichés és mentális zavarokat.

Hatások
Fogyasztásuk igen intenzív és sokrétu pszichedelikus élményt nyújthat.

Elfogyasztás után kb. 1 órával kezd hatni, és 6-12 óra hosszan tart. Néha elofordul, hogy a teljes visszatérés ezután még 10-12 órát is várat magára. A meszkalin-befolyásoltságra jellemzo hányinger enyhítheto, ha az anyagot fél óra alatt fokozatosan fogyasztjuk el. A kezdeti fázisban kellemetlen fizikai hatások tapasztalhatók: légzési nehézségek, izommerevség, émelygés, hányinger.

A meszkalin tartalmú kaktuszok aktív hatóanyagiai közül egyedül a meszkalinnak van pszichedelikus hatása; de ez nem jelenti azt, hogy a többi hatóanyag ne módosítaná az élmény természetét. A kaktusz trip általában jobban megérinti a fogyasztót fizikailag, mint a tiszta meszkalin.

Legjellemzobb mentális élmények: nyugalom, az élettel való egység érzése, felfokozott figyelem, gyorsan változó gondolati folyamatok, csukott szemmel látható képek, nyitott szemmel látható képi változások.

Kultúra
A peyote kaktusz fogyasztása tradicionálisan az észak-amerikai és mexikói bennszülött vallások szerves része. Gyógyításra és spirituális szertartások során használják. Az USA-ban birtoklása kizárólag az Amerikai Bennszülött Egyház (Native American Church) tagjai számára engedélyezett.

Ajánlott olvasmány: Aldous Huxley: Az Érzékelés Kapui.

Magyarországon a meszkalin kábítószernek minosülo anyag. Így tehát a meszkalin birtoklását, fogyasztását, átadását, és eloállítását a törvény bünteti. A San Pedro növény birtoklása az USA-ban legális.

ide vmi frappáns kellene, de ma nem működik...

vasárnap este leborotváltam a kéthetes szőrt a pofámról, részben legalábbis, mert egy penge kis pofaszakállra valót meghagytam. :D

este/éjszaka a zavaré volt a pálya, aki tudja miről beszélek, az érti, aki nem, az meg nem... :P
elég sima nap volt a mai, még mindig a szombat lecsengése zajlott, fordítottam, zenét hallgattam egész nap, többek közt honcho-t, gas giant-et, saint vitus-t, karma to burn-t, nebula-t. a saint vitus vmi baszott beteg cucc. és tudom, égő, de ma tudtam meg, hogy a born too late címet viselő album '86-os.

félhatkor kimentem gyakorolni, felütéses pergővariációkat gyakoroltam főleg, holnap azt folytatjuk a mesteremmel. gyenge vagyok még felütésekből sajnos, és a váltottkezes tizenhatodokra is rá kell feküdnöm.
a garázsban egyébként 6000 fok volt (globális felmelegedés), úhogy miután leszálltam a bringáról azt hittem melegem van, de nem, mert amikor beléptem a garázsba, akkor jöttem rá, hogy az még nem az volt.
elég jól ment, annyira nagyon, hogy előzetes elhatározásom ellenére végül 2 órát maradtam, az utolsó félórában a szombaton összehozott saját nóta kíséretét gyakoroltam és figuráztam/színeztem, aminek során rá kellett jönnöm, hogy megint léptem egyet felfelé a fejlődésben, úhogy gyorsan vállon is veregettem magam, és valszeg idióta módjára vigyorogtam is hozzá. ha nem lennék pocakos, akkor lehet rá is buktam volna a bránerre ott helyben, hogy igazán megdícsérjem magamat.
kint voltak az öcsémék is, kívánságára hip-hop alapot toltam kicsit, örült neki és bólogatott. :D
az unokaöcsém is zúzott kicsit, természetesen kicsi még augusztusban lesz 3 éves, de megfigyelhető, hogy bizonyos rendszer szerint üti meg a cineket és a dobokat, úhogy sztem ígéretes, és érdemes lenne foglalkozni majd vele.

dagaok megint basszameg. elcsúsztam. amit február óta leadtam, most megint visszaszedtem. el kéne zárni előlem mindent, ami nem tartozik a fogyis ételeim közé. akaraterő, a picsába, akaraterő! nem hagyhatsz cserben bazdmeg!

olvassátok az endlessdothu -t! mentsétek el a kedvencek közé.

hamarosan nálam is új linkek lesznek! brainoiztól nyúltam az ötletet. :D

a hétvége

mégis aludtam éjszaka, de izgulósan keltem szombaton.
lúzer koma 11.00 után nem sokkal befutott, echnat meg baszott felkelni időben, úhogy majdnem másfél órát heréztünk nálam, a vége pedig az lett, hogy kimentünk a garázsba ketten ő meg utánunk jött később. 13.30-kor nekiálltunk, szal azért jók voltunk idővel.
kurvanagyot zúzmányoltunk! a bőgőerősítő+bőgőtorzító+"c"-re hangolt gitár kombináció gyilkos, ezt leszögezhetjük. megcsavartunk egy electric wizard nótát, játszottunk kyuss-t, meg goatsnake-et majdnem. ami pedig a legfaszább volt, lúzer hozott egy riffet, amiből kanyarítottunk egy saját nótát, bár még finomítani kell rajta.
echnat és lúzer jól tolultak, én nem voltam magammal elégedett, bár lúzer pont ma mondta, hogy király a ritmusszekció, és szte jól tesszük a riffjei alá az alapot. szal megint alaposan körbeszoptuk egymás faszát. tudni kell, hogy lúzer most volt nálunk harmadszor, ennyiszer láttuk összesen (bár én már pár hónapja dumálgatok vele hálózaton keresztül), emiatt aztán elkélnek a bátorító szavak.
összességében disznó nap volt, járt nálunk gabó (végre ki tudtam csalni!), és csinált néhány (68 db!) nagyon profi fotót. meglátogatott minket brainoiz és rosseb is, láthatólag élvezték a mókát, legalábbis bólogattak.
este még felugrottam echnatoz, kicsit beszélgettünk, aztán én hamar megpattantam, mer befáradtam erősen. mielőtt átmentem beettem tojásos nokedliból (salátával), faltam sport szeletet meg piskótát is, és ittam egy csomót rá. kisgömböcként átgurultam, ott meg még toltam egy kis ropit is... ehh.

ma vmikor dél körül keltem, tiszta punnyadt voltam egész nap, itt ültem a gép előtt, meg iron kingdoms character guide-ot olvasgattam. ja meg kardok viharát is természetesen. délután felpattantam a drótszamárra és átkerekeztem gabóhoz, visszavittem neki a fényképezőgépét, meg dumáltam vele egy órát.

fasza idő volt ma, rövidgatyában bicajoztam és végre fel tudtam venni az olajzöld emerica cipőmet.

define:stoner

- An attacker who pelts the victim with stones (especially with intent to kill)

- A stoner is slang for a typical subculture of those who habitually use marijuana. It refers to not only the drug use, but also the unique cultural characteristics of a subset of marijuana users, sometimes identified with hippie culture. Notable features include facial hair for men, long hair for both sexes (especially men), tie dye, hemp clothing, and a relaxed attitude.

- A stoner is slang for a member of the subculture of those who habitually use marijuana. They may or may not identify themselves with other drug related cultures and may even see use of other drugs, especially hard drugs, as dangerous or morally wrong. Many stoners may identify with the hippie culture but this is less common than Rastafarian identification.

It is important to understand the subtle changes in the public's image of the stoner that occured as a result of changing drug-use patterns in the United States. While most marijuana users are typically in high school, there is a growing proportion of college students who use the drug.

More noteably, as the population of marijuana users has increased over the past two decades, the stoner's image has become one of less oddity and more annoyance. This trend is an outgrowth of several changes in the patterns of marijuana use in the US. First, THC levels have increased markedly across North America, while access to the drug has also increased. The setting of the stoner has evolved with this, where once they were associated with isolated "hippie" culture (Woodstock, Grateful Dead etc), they are now increasingly regarded as deviant individuals from academia or spoilt surburbanites. It is this intersection between suburban life and drug culture which so defines the "updated" icon of the stoner.

Some towns, especially those with colleges, are plagued by the conflicts occuring from a larger population of marijuana-using college students with access to unprecedented quality of cannabis. Their appearance during odd hours at convenient stores and twenty-four hour establishments, often in the presence of other non-users who are occasionally keen enough to notice the stoner's bleary estrangement is an established cliche. It is this confrontation between sobriety and being stoned which defines the contemporary image of the stoner. Indeed, it is this explicit tension between the stoner and society which is the essence of the difference between marijuana users of today and yesterday.

The label of stoner may also be used as a slur against marijuana users. Such a usage describes a person who is constantly high throughout the day with the attributes of being unproductive and forgetful of important tasks. It should be noted that this description is not true of most marijuana users.

Stoner culture is built around the effects of marijuana usage and a self described stoner usually has a relaxed attitude. However, most stoners do not let their marijuana usage interfere with the rest of their lives and stoners are usually indistinguishable from non-users.

Other drugs sometimes associated with stoners are shrooms, nitrous oxide, and other soft drugs.

- Stoner Metal and Sludge Metal are often used interchangeably, but some fans make distinctions: Sludge metal has more similarities with grindcore and hardcore punk. There also are similarities to doom metal, but most aficionados consider the two genres distinct.

The moniker 'Stoner' is obviously derived from the notion that the artists and audience for this kind of music are stoners, users of cannabis.

Other terms, which also indicate slightly different, but frequently overlapping genres are 'stoner rock', 'desert rock' and the very abstract 'desert music', which usually has only very little 'metal' content as such.

Stoner metal bands play a mix of jam-heavy psychedelic rock laced with some doom metal like riffs and are generally more closely linked to the heavy psychedelic bands of the late 1960s and early 1970s. Monster Magnet and Kyuss were among the most popular practitioners.