kábé ennyi ideje melózom oculusdei helyett a melóhelyén. maradok?
a metalhammeres eló nem jött össze a hátszél ellenére sem. szerencsére nem éltem bele magam, így nem estem pofára, bár sajnáltam nagyon, mert felköltözhettem volna pestre a szerelmemhez.
meg hát dtp-t tanulni nyolc órában sem szar.
reggelenként busszal járok melózni, ami természetesen rövid és tömve van. tömény emberszag, széndioxidban dús, finom levegő, és máris jól indul a nap.
nemrég elvittek négy gumit egy házunk előtt parkoló autóról. napokig erről beszélt mindenki, tisztára felbolydult a ház.
hallottam egy olyat ezzel kapcsolatban, h a furmányos rabolók azt csinálják, h egyik éjszaka elvisznek egy kereket, a tulaj nappal felrakja a pótkereket, éjszaka meg jönnek mind a négyért, azt meg is van a készlet.
elkezdtem olvasni a da vinci-kódot, merth az jó.
de nem.
ez a könyv szar. gagyi. csomó olyan fejezet van, aminek tökéletesen semmi értelme. mondatok és szavak egymásutánja.
az egész erőltetett. semmi feszültség, semmi dráma. az írónak kábé a könyv felére sikerült elvennie a maradék kedvemet is a hátralevő részektől.
úgy voltam vele, h most már csak azért is elolvasom, de képtelen voltam rá. hihetetlenül fárasztó, sőt zsibbasztó.
itt van két munkám a közelmútból:
meg egy link:
http://taoistatermeszetgyogyaszat.hu/terveim szerint ezen a vonalon fogok továbbmenni. huhh, eléggé távoli ez még, de határozottan megyünk előre.
minap a melóhelyen rámjött a pisilhetnék, az egyik irodaépület emeletén volt meló, és bementem a vécére, ahol meg kellett állpítanom, h a diploma mellé sem osztanak illemet, jólneveltséget, sőt még talán intelligenciát sem.
szerepjáték téma: kiszálltam a vasárnapi session-ökből. nehéz döntés volt, de így éreztem jónak.
még egyszer mondom: nem megszabadulni akarok tőletek!
úgy tűnik a hétköznapos zenekarnak végleg vége. nem működött sajnos.
a peyote god-os mókát is át kell értékelnem. már többször megfordult a fejemben eddig is, de a legutóbbi próba után ezt meg is tettem.
ezek szerint ez is ilyen hétvégi mókázás, ennél többre sajnos nem fogunk jutni, úgy látom.