breaking news

milyen kegyetlen szemét már az a strici, amelyik ilyen trágya időben is kipakolja az áruját a 7-es mellé!
"ne sipákolj, bazdmeg, vigyé esernyőt!" *slap*

állat ez a több napja tartó szitáló eső. mintha egy óriási porlasztón át jönne.

említettem korábban, hogy latin ritmusokat tanulok, amivel nem lenne semmi gond, tök jól szólnak (bár a regit eléggé nehezen viselem), de nagyon aljas koordinációs trükköket rejtenek magukban még a legeccerűbb témák is.
egy év múlva biztos röhögök majd ezen a bejegyzésen.

óra után a buszmegálló felé tartva észrevettem, hogy egy lány kinézett magának, le is szólított, pedig láthatóan siettem, és vmit motyogott, amely hangokat képtelen voltam értelmes szavakká összerakni, pedig jó vagyok ilyesmiben és jól is hallok. kétszer visszakérdeztem, mire kiderült, hogy cigipapírt szeretett volna kérni.
hát nemtom, vagy ismerkedős duma volt, vagy, ha nem akkor sértő a feltételezés is, hogy én bármilyen célból cigipapírt tartok magamnál, bár a külsőm talán megtévesztő ebből a szempontból, de nem dohányzom és nem is szívok. ha pedig télleg ismerkedős duma volt, akkor nehogymá leszólítson egy nő az utcán!
ööö...
ez utóbbi kijelentést azért még átgondolnám.

a buszon nekem van egy parám. ha a folyosó felőli oldalon ülök, akkor mindig attól tartok, hogy a következő megállónál felszálló, a busz indulásakor vészesen imbolygó, és kétségbeesetten kapaszkodni, uakkor haladni igyekvő emberek orrbavernek keményen, miközben átfognak a következő kapaszkodóra.

már majdnem otthon voltam, amikor leszólított még egy nő.
egy este kettő? csudajó nap ez.
nem a femme fatale volt, csak a lövölde tizet kereste.