napi sztóneradag
kicsit könnyedebb cucc:
sheavy/synchronized/set phasers to stun
"you're all the same, the lot of you... with your long hair and faggot clothes.
drugs... sex... every sort of filth. and ya hate the police, don't ya?"
"you make it easy."
és még mindig a fájdalomnál maradva:
véletlenül ütköztem bele egy cikkbe (igen, NÉHA szoktam újságot is olvasni), amiben az ideális nőkről volt szó, meg arról, hogy hogyan hajszolják ezt a képet sokan, meg mennyit költenek emiatt divatos cuccokra, ránctalanító krémekre, meg effélék. a másik hasonló dolog, amit egy kedves barátnőm vetett fel, és faggatott róla, hogy miért van az, hogy a férfiemberek mindig fizetni akarnak mindent a nőciknek, és nem engedik, hogy beszálljanak bármilyen költségbe (na ez nem mindig van így). na mindegy, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ennek kapcsán megint elgondolkodtam azon, hogy mennyi szarság van bekódolva a génjeinkbe, amiket képtelenek vagyunk eldobni. legalábbis én ennek tulajdonítom az ilyes dolgokat.
ígértem régebben, hogy előírom a napi kötelező sztóneradagot. hát akkor:
minden este 23 és éjfél közt elmegy mellettem a falon egy kis pók. ma mondjuk késett, mer majdnem félegykor érkezett meg. a pók az az állat, ami igazából semleges, de sosem nyomom agyon, és nem baszom szét a hálóját (az anyámnak sem engedem, hogy hálótlanítson a szobámban). nagy ritkán dobok ennek a póknak legyet, szúnyogot, szal lakótársak vagyunk, akik csak esténként találkoznak néhány mp-re. olyankor intek és köszönök neki, és biztos vagyok benne, hogy értékeli.